Rácz Gyöngyi Közösségi Központ
Felzárkózási programunkban azt fogalmaztuk meg, hogy mi, a társadalmi leszakadásban érintett csoport tagjai, mit tudunk megtenni azért, hogy a hátrányainkat csökkentsük, magunkat és gyermekeinket egyénenként és közösségként ennek érdekében fejlesszük. Ha ez nincs, nem valósulhat meg a tényleges felzárkóztatás, hiába próbál segítséget nyújtani az állam vagy bármely más adományozó, csak az érintettek aktív és szervezett részvételével lehet sikereket elérni.
Az újpesti cigányság története -kutatás
A cigány helytörténet-kutatás ötletgazdájaként 1994-től foglalkozom a helyi cigányság mindennapjaival, ahol jelenleg is a cigány nemzetiségi önkormányzat képviselője vagyok. A kulturális programok, rendezvények szervezése folyamatos feladataim közé tartozik.
Tizenöt évvel ezelőtt egy politikai beszélgetés alkalmával tették fel a következő kérdést: miért van az, hogy a cigány gyerek előbb eldobja a szemetet az utcán, mint egy magyar? Mert nem a sajátja a város, nem érzi magáénak – lett a válasz. Ebből ered a kutatás ötlete, hogy nézzük meg, milyen szállakkal kötődik a cigányság Újpesthez. A várossal foglalkozó helytörténészek, nem tudtak érdemi információkkal szolgálni, ellenben az idősektől számos, a várossal kapcsolatos történetet hallottunk, így kezdődött a gyűjtőmunka.
“Újpest 170 éves történelmében a kezdetektől jelen vannak cigány családok, a város szeretetét az őslakos cigányság is átvette. Számos vállalatban, gyárban és üzemben, a vendéglátóiparban dolgoztunk együtt, békességben – szeretetben. Így lettünk cigányok, németek, szlovákok, zsidók, magyarok, mind újpestiek. Bár az együttélés nem mindig konfliktusmentes, erre a becses hagyományra építünk a további esztendőkre is.”
Csóka János Pál