Méltóságteljes megemlékezéssel hajtottak fejet az 1956-os forradalom és szabadságharc roma hősei emléke előtt Újpesten, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban.
A 61 évvel ezelőtt történt eseményekre emlékezve Molnár István Gábor, az Újpesti Cigány Önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy 1956-ban, mint a történelem során annyiszor, a cigányság is a magyar nép mellé állt, és kivette részét a harcokból. A romák az első és a második világháborúban, az 1848-as forradalom és szabadságharcban is vállvetve küzdöttek az országért, a jövőért, és sokak hősi halált haltak. Az 56-os szerepvállalásáért eddig bizonyítottan három roma származású forradalmárt végeztek ki, és többen estek áldozatul a harcokban – fűzte hozzá.
A Rácz Gyöngyi Közösségi Központot is vezető Molnár István Gábor emlékeztetett: 2016-ban a Magyar Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Emlékoszlopot avattak az újpesti központjukban azzal a céllal, hogy méltó emlékművet emeljenek az ’56-os szabadságharcban harcoló cigány forradalmároknak. A helyszín apropóját az adta, hogy 1929. február 8-án a mostani központ telkén született Dilinkó Gábor Corvin közi szabadságharcos, aki később elismert és népszerű festőművész lett.
Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke beszédében elsősorban azokra a roma hősökre és forradalmárokra emlékezett, akik bátorságukkal példát mutattak, de mindezek ellenére névtelenek maradtak, nevüket nem jegyezte fel a történelem.
Dr. Zsigmond Barna Pál, Újpest alpolgármester a nemzet fianinak nevezte azokat a roma származású embereket, akik együtt harcoltak az elnyomó rendszer és a szovjet tankok ellen 1956 őszén másokkal, életület is feláldozva. 1956 őszén egy volt a nemzet, a jók egy oldalon voltak, nem volt különbség cigány és magyar között, mert bajtársak voltak – hangsúlyozta az újpesti városvezető, kijelentve: „a roma honfitársak részei a magyar társadalomnak, a nemzeti történelemnek. A szabadságért hozott áldozataik révén kivívták a jogot arra, hogy a közös ’56-os emlékezetnek is részei legyenek”.
A Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat, az „Eötvös József” Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság és a Budapest Főváros IV. kerület Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzata által az 56-os cigány forradalmárok tiszteletére rendezett ünnepség végén megkoszorúzták a forradalom emlékére állított kopjafát.
A Rácz Gyöngyi Közösségi Központ épületében elhelyezett égerfából, kézi faragással készült oszlopot Csóka Dodi újpesti szobrászművész készítette. Fent a cigányság kerék szimbóluma – amely méreteiben túllóg az oszlopon –, küllőiben a „phralipe” (testvériség) cigány szó lett felvésve. Jelentése a magyarság és a cigányság testvéries egymásra találása a forradalom napjaiban. Alatta: a térben, egyenként különböző szögben döntött 1956-os szám arra utal, hogy ahány ember részt vett a szabadságharcban, annyiféle vágy, remény, gondolat fogalmazódott meg a felkelőkben. A lyukas zászló viszont a közös akarat emblémája is, hisz a legfontosabb üzenet a szovjet befolyás alóli kitörés ügye. A négy kisebb kerékmotívum jelzi, hogy Újpest ma a Főváros negyedik kerülete. Az oszlopon oldalt elhelyezett kis sündisznó a magyarországi cigányság jelképállata, megtalálható a József főherceg által kiadott 1888-as cigány szótáron és a Markó Miklós által jegyzett Czigányzenészek Albumánakborítóján. Legalul az Újpest címerében is megtalálható vasmacska, a cigányok magyarországi lehorgonyzásának, letelepedésének állít emléket.
A szobor formája és a kétoldalt végigfutó perem, valamint a mély sötétbarna színre pácolás azokra a vasúti talpfákra is utal, melyekhez az 1800-as évek közepétől az 1900-as évek közepéig verték a sínszegeket a település cigány szegkovácsai.
Hidvégi-B. Attila
